Rendezte: Jorgos Lanthimos, Főszereplők: Willem Dafoe, Emma Stone, Margaret Qualley, Jesse Plemons
Azt mondja Slavoj Zizek, hogy mindannyiunknak nagy kihívás belső világunk káoszával kezdeni valamit. Megélni, kontrollálni, megismerni, felismerni, miben is vagyunk, hogyan tükröződik bennünk a világ és mi hogyan adunk fényjeleket a világnak. Egyedül ki vagyunk szolgáltatva a külső és belső káosznak, a magány tériszonyának. Emberi találkozásokra vágyunk, mert egyedül életképtelenek vagyunk. Talán a magány tériszonyával való küzdelem hozta létre az emberi civilizációt.
Ugyancsak Zizek hívta fel a figyelmemet arra a bibliai epizódra, ami csoportanalitikusok alapidézete lehetne:
„Mi lesz velünk, ha már nem leszel velünk?” Kérdezik a tanítványok Jézust, keresztre feszítése előtt. Ne féljetek, mondja Jézus, (Máté 18:20 RUF) Mert ahol az én nevemben ketten vagy hárman egységre jutnak, akkor én is ott vagyok köztük”.
Mintha a magára hagyott, a világba kitett gyermek kérdezné ezt a felnőttvilág kapujában állva. Sokan úgy lépnek be ebbe a világba, hogy előtte szüleik elhanyagolták őket, kisgyerekként nem tapasztalják meg a törődést, a szeretetet.
De mégis, azt mondja Zizek és a Biblia, ha a szeretet nevében ketten, vagy hárman egységre jutnak, találkoznak, a halottból élő lesz, megtörténik Jézus feltámadása, ott lesz közöttük. Olyan fajta feltámadás ez, ami rajtunk múlik; azon, hogy egységre, szeretetre jutunk-e, jelen vagyunk-e a kapcsolatainkban. Olyan mély, zsigeri meggyőződés ez a vágy a találkozásra és egyfajta feltámadásra egyéni és csoport szinten is, hogy én ki sem tudom fejezni. Egyéni szinten is belénk van huzalozva, csoportszinten meg pláne. Mint az álmok, amikor repülünk, ahogy felemelkedünk a talajtól, hát mégiscsak rajunk múlik, hogy tudunk repülni, hogyhogy eddig nem próbáltuk.
Sok mindenről azt gondoljuk, hogy rajtunk múlik. Rövid ideig vagyunk itt, életünk abban a pillanatban értelmetlenné válik, amikor megkérdezzük, hogy mi is az értelme. Egy-egy megélt pillanat öröme eltörli az értelem utáni kegyetlen vágyakozást, a kényszerítő keresés kínját. Az értelem keresése kérgi szint, az öröm agytörzsi. Más – más helyen ébred.
A kegyelem fajtái c. film számomra ezt a kérdéskört taglalja, egyszerre jeleníti meg a mély szomorúságot, a játékokat, a humort és a szenvedést
Látjuk a káoszt és a káosz utáni rendre való vágyat. Bunuel óta alig láttam filmet, amiben az álmoknak ilyen nagy szerepe ne lenne. A film jelmondata is az álmokról szól: Az édes álmok ebből jönnek létre... Szerintem a film megértése szempontjából hasznos lehet a halott anya pszichológiai koncepciójának megértése.
Most az IA írása következik, de lényeges és érthető.
A halott anya pszichológiai modellje – André Green koncepciója
A "halott anya" fogalmát André Green (1927-2012), egy neves francia pszichoanalitikus vezette be. Ez a kifejezés nem egy fizikailag elhunyt anyára utal, hanem egy olyan anyai alakra, aki érzelmileg elérhetetlenné, "üressé" vagy "kiüresedetté" válik a gyermek számára, miközben fizikailag jelen van. Ez az állapot az anya saját, feldolgozatlan gyászával, depressziójával, vagy más, őt felemésztő pszichés állapotával függ össze.
A koncepció lényege
Green leírásában a "halott anya" az anyának az a reprezentációja a gyermek pszichéjében, amely az anya hirtelen és drámai hangulati változásai következtében jön létre. Az anya korábban élénk, reagáló és érzelmileg jelen lévő volt, de valamilyen trauma (például egy szeretett személy elvesztése, egy súlyos csalódás, vagy egy megoldatlan konfliktus) hatására érzelmileg "kihűl", "fagyottá" vagy "üressé" válik. Ez a változás drámai hatással van a gyermekre, aki korábban az anya érzelmi válaszaira támaszkodott saját identitásának és érzelmi világának felépítésében.
A gyermek megpróbálja "visszahozni az életbe" az anyát, megérteni a változás okát, de az anya érzelmi elzárkózása miatt ez kudarcba fullad. A gyermek hiába próbálkozik az anya figyelmének felkeltésével vagy megvigasztalásával, az anya továbbra is elérhetetlen marad. Ez a helyzet a gyermekben mély frusztrációt, szorongást, bűntudatot és ürességérzetet szülhet. A gyermek úgy érezheti, hogy ő maga a hibás az anya állapotáért, vagy hogy az anya "halála" az ő cselekedeteinek következménye.
Green szerint a "halott anyával" való találkozásnak súlyos és hosszantartó következményei lehetnek a gyermek pszichés fejlődésére:
- Ürességérzet és érzelmi hidegség: A gyermek belső világában is megjelenhet az anya "ürességének" lenyomata, ami saját érzelmi skálájának beszűküléséhez, vagy egyfajta belső "hidegséghez" vezethet.
- Narcisztikus sérülés: A gyermek önértékelése sérülhet, mivel azt élheti meg, hogy ő nem volt képes "megmenteni" az anyát, vagy hogy ő maga nem volt elég fontos az anyának ahhoz, hogy az érzelmileg jelen maradjon.
- Depresszív hajlamok: A korai veszteségélmény és az érzelmi válasz hiánya hozzájárulhat a depresszív állapotok kialakulásához a későbbiekben.
- Kapcsolati mintázatok: A "halott anya" élménye befolyásolhatja a felnőttkori párkapcsolatokat, ahol a személy ismétlődően keresheti az elveszett érzelmi kötődést, vagy éppen elkerülheti az intimitást a potenciális csalódások elkerülése végett.
- Kreativitás és szimbolizáció: Érdekes módon Green azt is megjegyezte, hogy bizonyos esetekben a gyermek a belső ürességre adott válaszként fokozott kreativitást és szimbolizációs képességet fejleszthet ki, mint egyfajta próbálkozást arra, hogy értelmet és formát adjon a feldolgozhatatlan élménynek. Ez egyfajta kompenzációs mechanizmusként is felfogható, ahol a belső hiányt próbálja a külső világban megalkotott formákkal kitölteni.
A fent felsoroltak mindegyike megjelenik a filmben. A kegyelem fajtái a sok halál ellenére a remény filmje, nem is értem miért lett jobb kedvem a film kétszeri megtekintése után. Zizek azt is mondja a The pervert guide to cinema című remek összeállításában (https://www.youtube.com/watch?v=FYuI4SFw4g0&t=200s) , hogy nem azért nézünk filmet, mert a filmben az életet akarjuk látni, megérteni, hanem pont azt akarjuk megtudni filmek által, hogy hogyan kell élni. Nem csak módszertant tanulunk a filmekből, hanem mély értelmezéseket, lehetőségeket, szerepeket. Gyerekkoromban például pont olyan akartam lenni, mint Pierre Richard a Magas szőke férfi felemás cipőben, de idézhetem az Alaind Delon szeretnék lenni c. slágert is (https://www.youtube.com/watch?v=63bk5st-87o) .
Három olyan kegyetlen történet látunk, amelyben mindegyik szereplő kegyelemért kiált, a történetek összefüggnek. Fontos, hogy mind a három történetben minden szereplő nagyon tevékeny, állandóan dolgozik, itt nincs pihenés, mindenki akar valamit. Mi is a három történet, hogyan jelenik meg a halott anya témája ezekben a filmekben?
Az első történet – az anya hiányának megélése, élet a szeretett személy halála után, szembenézés a bűntudattal, a bűntudat legyőzésének ígérete-
a jéghideg jelenlét részlete. Azzal kezdődik, hogy egy USA nagyfőnök eligazít egy kisebb főnököt. X.Y: meg akar halni, tiszta sor, a beosztottnak az autójával neki kell hajtani a meghalni vágyó ember autójának itt és itt halálos balesetet okozva. A gyilkos, és a potenciális gyilkosság főszereplője a férfi (Jessi Plemons), egy amerikai vállalat managere. Elegáns öltönyben van, elegáns lakása van, szeretett feleségével látható luxusban élnek. Főnöke egy elegáns amerikai vállalat igazgatója, minden jóval ellátja beosztottját. Nem csak autót, pénzt, előkelő klubtagságot ad neki, de feleséget is szerez neki. Az ő szemében „semmiség” amit ad, azért adja, akitől ilyen-olyan szívességeket kér. De nem csak szívességet kér, hanem kényszeresen parancsol és előír a férfinak. Olvasd az Anna Kareninát, ne vodkát igyál, amit kérnél, hanem viszkit. A függő, kiszolgáltatott, gyermeki szerepben vergődő férfi, vágyja főnöke szeretetét. Mindent megcsinál. A vodkáról azonnal lemond, s a film gyönyörű képei közöttt feltűnik a jégkockákra öntött viszki képe. Mi, nézők is lemondunk a vodkáról a viszki javára. A kényszeres főnöknek fiatal felesége van, és a főnöki házaspár otthonába a főszereplő férfi bejár. Vágyja a szeretetüket, mintha arra vágyna, hogy közéjük feküdjön. (ez a szexuális aktus a harmadik részben létre is jön) Hamarosan láthatjuk, hogy folyamatos a felszín alatt bujkáló ígéret, arra hogy bármit megtesz a beosztott főnökének milyen feszültségeket teremt. Én adok, te elfogadsz és majd megszolgálod. Most még alkalmatlan vagy a szeretetre, de ha szolgálsz, és megteszed amit kérek- egy idegen férfi meggyilkolását- szeretni foglak (szeretni fogunk- a főnök és a felesége) Teljes a kiszolgáltatottság. A férfi sokáig tudja megtenni a gyilkosságot, majd fordulatos trükkök után mégiscsak megteszi. Gyilkol, öl. A személy, akit megöl, meg akar halni, tehát Green -i értelemben olyasmit cselekszik, amit az adott személy amúgy is akar.(Tehát úgy öli meg a fontos személyt, mintha az tényleg meg akarna halni. Megölöm anyámat- én – mert amúgy is meg akar halni. Hogy létezik-e ilyen az életben? Igen, a fönök szeretetéért a kínai diplomata bármire képes, de elég Orbán csinovnyikaira nézni, hogy lássuk: a való élet problematikája jelenik meg a képkockákon.
https://444.hu/2025/06/29/kinai-diplomata-akart-direkt-karambolozni-a-tajvani-alelnok-kocsijaval-pragaban
A második történet- az anya meggyilkolása, ha halott vagy, jobb, ha az én akaratomból történik-
egy házaspár játssza el. A feleséget egy karib teneri hajóúton baleset éri. Egy szigetre menekül, ahonnan néhány nap vagy hét után hazaérkezik. A trauma hatására néhány dologban megváltozik a nő. Eddig nem szerette a csokit, most szereti, a lába megnőtt, nem fér be a cipőibe. Más lett. Bekövetkezik az a trauma, aminek eredményeként halottá válik. A férj egy másik nőt lát, azt gondolja, hogy aki ott van, az nem az ő felesége. A férj ilyen olyan fondorlatok, beteges tünetek mentén megöli, jobban mondva öngyilkosságra készteti a feleségét. (A gyermek azt gondolja, hogy ő ölte meg) A pszichoanalitikus introjekció fogalma láthatóvá válik a filmben. A férfi éhezik és azt akarja, hogy a felesége ilyen olyan testrészétől váljon meg és főzze meg neki, hogy megehesse. A film hatalmas előnye a komplexitás. Látjuk a férfi gyászát, aki rendőrként dolgozik, hogyan jelenik meg a könyörület a munkájában és hogyan fejeződik ki lélektani krízise is a munkájában.
A harmadik történetben – a halott anya feltámasztására történik kísérlet-
itt konkrétan megjelenik a halott anya. Egy olyan halott anya szerepét játssza el Emma Stone, akinek valószínűleg saját anyja is halott lehetett. Ez az anya egy olyan szekta tagja, amit egy olyan pár vezet, amely szektában a tagoknak le kell/lehet feküdni a szekta szülőpárjával. Emma Stone- mellé kineveznek egy férjet, aki szintén mindkét szektavezérrel lefekszik. Közben kiderül, hogy a szektában komoly munkát végző anyának kisisoskolás gyereke és férje van, akit az „ügy” miatt elhagyott. Mi az ügy: megtalálni azt a személyt, aki képes a halottat föléleszteni. Emma filmbeli lánya és párja, havavárja a szektában számukra meghalt Emmát, de az nem jön.
Kegyetlen képsor, ahogyan az apa és kislány kérlelik, hogy legalább egy vacsorát töltsenek együtt, de Emma kérhelhetetlen. Emma abban az universumban, amiben él, jót akar lányának. A szekta működése a szektavezér pár könnyei ( a szülők könnyei, a könnyezés bizonyítéka annak, hogy a szülők élnek) mentén forog. Szép képben könnyező szektavezérek könnyeit felfogják, vízzel higítják és mint szenteltvizet kezelik. Kislánya rontása ellen Emma lesz az, aki ezt a „szenteltvizet” a kislány szobájában szétfröcsköli. A könnyeket ezerszeresére higítják és ez a víz az alapja a szekta működésének. A szekta keresi prófétáját. A szekta működésének másik alappillére a próféta keresése. A próféta az a személy- a követelemények tekintetében a szekta tagjai megállapodnak- aki életre tud kelteni egy halottat és akinek van legalább egy olyan testvére, aki meghalt. ( a halott anya koncepcióban a fenti leírás nem említi meg azt, hogy a halott anya működése mentén lesz egy halott gyerek is, az a gyerek, aki bűntudattól terhelve, traumatizáltan életben marad de megváltozik, nem a korábbi gyerek többé, akit az anyja szeretett, az a gyerek meghalt, hanem valami más) . Ennek a résznek a főszereplője és a kinevezett férje, éjt nappallá téve keresik a prófétát. Ez jelenet pont azzal kezdődik, hogy egy „potenciális próféta” megpróbál életre kelteni egy halottat. Nem sikerül neki. Végül megtalálják az említett prófétát egy állatorvosnő személyében, aki tényleg életre kelt egy halottat. A halott nem akárki, az első filmjelenetben meghalt férfi kel új életre. . Költői fordulatokkal tarkítva az újonnan megtalált proféta egy autóbalesetben meghal. Szépséges jelenet az, ahogy az elhunyt prófétának a baleset után bekövetkezett halála első perceiben folynak a könnyei.
Tehát mégis csak van megváltás. Életre lehet kelteni az anyát, van remény, tudunk repülni, igaz csak álmainkban.
A filmvetítésen a megjelentek ötöde elhagyta a vetítést. Nem könnyű szembenézni ezzel a káosszal, pedig sorolhatnám azokat a történeteket, amelyek a való életből visszatükrözik ennek a remek filmnek az állításait.
Három példa:
- Szíjjártó Péter Moszkvában az atya szeretetéért azt mondja, hogy az oroszok jó partnerek, olcsó áron jó árut szolgáltatnak. Az arcán látszik, hogy tudja, hogy hazudik, és azt is tudja, hogy tudjuk, hogy hazudik, de a diktátor szretetéért, aki megmondja, hogy nem vodka, hanem viszki, bámire képes. Néz bele a kamerába, és azt is tudja, hogy mindezt mi is tudjuk.
- Megtörtént eset. A szerelmes fiú szíve válaztottját nem veszi el, feleségül, mert az anyja azt mondja, hogy nem tetszik neki. Bármire képes az anya szeretetéért a harmint feletti férfi.
- A szekta csoporterejére ez a Hit gyülekezetes video tanubizonyság. Egyerre halál és egyszerre feltámadás.
https://www.youtube.com/watch?v=dVlvtKHw1qc