A COVID járvány mérhetetlen károkat okozott. A lelki egészség pozíciói Magyarországon hatalmasat romlottak. Az öngyilkossági kísérletek száma nőtt ( https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0165178121003693?dgcid=coauthor&fbclid=IwAR2l4nTx04RQMC3Nu_sb_iZV_4AHO0As1Sy2HvgC2weTlyTR0icShufCxW4)  a magyar adatok ennek megfelelőek. Kéri Szabolcs elmondja az Indexen található interjúban, hogy a COVID járványnak, hosszútávú mentális következményei vannak. Vajon mi történik itthon? Növekszik a pszichiátriai és pszichoterápiás ellátás kapacitása? Az igények szerint történik-e bővítés, vagy bármilyen kommunikáció az érintettek irányába? Szó sincs erről. Minden marad a régiben.

Alapítványunkat, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítványt sokan keresik meg pszichoterápiás támogatásért. Fülemben csengenek ezek a szavak: „apám halála után több mint egy évvel édesanyám még mindig meg akar halni. Nem tud túlleni a gyászon. Elmentünk a területileg illetékes pszichiátriai gondozóba és pszichoterápiát kértünk. A pszichiáter azt mondta, itt nincs pszichoterápia, a gyógyszer segít. Anyám állapota romlik, hiába szedi a gyógyszereket,” Bár az öngyilkossággal kapcsolatos adataink javulnak, az időskori öngyilkosság nő. Súlyos hiányok vannak a depresszió komplex szűrésében, kezelésében, főként az idősebb korosztály esetében. 

Aztán Győrből keresett meg egy munkanélküli férfi, hogy segítsünk, Nem tudja fizetni a pszichoterápiát, de van tapasztalata annak jótéteményéről. Nem tudtunk segíteni, mert a férfinek nem áll módjában utazni.

Aztán ott vannak az öngyilkosságban hátramaradottak. Akik gyerekként anyjuk, apjuk, gyermekük, vagy testvérük, vagy nagyszüleik elvesztésének pillanatában sem, sem hónapokkal, sem évekkel a történtek után pszichoterápiás segítséget nem kapnak. Ha kérik, nincs, ha nem kérik akkor sincs (az öngyilkossági trauma kezelésére szerintem azonnal ajánlatot kéne adnia az egészségügyi rendszernek, kérés, felszólítás nélkül, semmi nem történik. Nem kell messzire menni nézzük meg Ausztriában hogy csinálják. (nem magyar módon, hanem azonnal segítő team lép kapcsolatba a családdal)

Megkérdeztem háziorvosokat egy konferencián, hogy alvászavarban hányan javasolnak pszichoterápiát közülük, vagy, hogy hány páciensüknek ajánlottak pszichoterápiát ilyen panaszra? A válasz: nulla.

SZOCSOMA mozgalom keretében vittem kenyeret roma rászorulóknak egy kenyérgyárból Borsod és Szabolcs Szatmár megyékbe. Vajon a társadalmilag kirekesztett romák pszichoterápiájával mi a helyzet? Nem tudom, lehet, hogy van, lehet, hogy nincs.  Persze azt mondhatják az okosok, hogy nem mindenki alkalmas pszichoterápiára, meg hogy nem kötelező, ott lesz a gyógyszer, ha kell, ha nem bírja esetleg a gyűrődést, vegyen be tablettát.

Aztán ott vannak az alkoholbetegek és hozzátartozóik százezrei, krízisben levő gyerekek, akiknek a szülei külföldön dolgoznak és ők rokonoknál, nagyszülőknél élnek túl.  Az alkoholbeteg végképp kihullik, velük senki nem törődik. De ott vannak a meddőséggel küzdő párok tízezrei, akik lelki a megpróbáltatásainak enyhítésére kiváló lenne a pszichoterápia.

És ott van Renner Erika ügye. Hogyhogy nem fizeti a pszichoterápiáját a társadalombiztosítás? Ráadásul őt egy orvos traumatizálta. Ő és családja vagyonokat költ pszichoterápiájukra. Ez vajon miért nem a társadalombiztosítás keretében történik.

Bár Magyarországon virágzik a pszichológia; a pszichoterápia gyógyító módszerként való elterjedtsége tragikusan alacsony színvonalú azok számára, akik a piaci árakat nem tudják megfizetni.

A tények

Mielőtt az árakba belemennénk, tisztázzuk, a pszichoterápia az Egészségügyi Törvényben (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv) szabályozott egészségügyi szolgáltatás. Egyetemeken, képzőhelyeken oktatják. A Pszichoterápiás Tanács Szövetség (https://pszichoterapiastanacs.hu/) felel – miért is? – a „pszichoterápiás szakma sajátosságainak, problémáinak egységes szemléletéért, a szakma képviseletéért, a módszerspecifikus egyesületek összefogásáért.” Képzésért, etikai kódexért, a rendelés segítéséért, a pszichoterápiás ismeretek szélesebb megismertetéséért, akkreditációért igen. Azért, hogy gyógyító módszerként minél többekhez eljusson, azért nem. Az etikáért igen. Azért, hogy a helyére kerüljön a társadalmi szinten, azért nem. A Pszichoterápiás Tanács Szövetségbe 15 egyesület tartozik, ők az alapítók. A pszichoterápia ügyeiért ugyanakkor a Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata ( Elnök: Prof. Dr. Kéri Szabcs, Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, aki elmondta a cikk kapcsán, hogy semmit nem tehet. Őket csak véleményezésre kérik fel, illetve akkor szólalhatnak meg, ha megkérdik őket. Kéri Doktor ezen pozíciójából tiltakozásként lemondott akkor, amikor országos nagy intézményben vonták össze a neurológiát, pszichiátriát és pszichoterápiát és egy olyan embert nevezett ki Kásler miniszter aki sem a pszichiátriához, sem  a pszichoterápiához nem ért. Fontos még, hogy némi szakmai tiltakozás mellett a pszichiátriai tagozatot elkülönítették az addiktológiától és a pszichoterápiától a Szakmai Kollégiumban)  és a Egészségügyi Szakmai Kollégium PszichoterápiásTagozata (Elnök: Dr. Németh Attila, Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet a 26/2020. (VIII. 4.) EMMI rendelet  (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000026.EMM&celpara=139&searchUrl=/jogszabalykereso%3Fevszam%3D%26sorszam%3D%26para%3D139%26tipus%3Dnincs%26kif%3D%26searchfor%3Don%26pagenum%3D26&goto=-1) is felelős. Sőt, ők a mellékelt jogszabály alapján tényleg felelősök azért, hogy mennyire ékelődik be a pszichoterápia az egészségügyi rendszerbe, a pszichoterápia kinek mennyire érhető el.

Ha bejön egy új gyógyszer, vagy egy új diagnosztikai módszer (hívjuk terméknek), akkor a termék tulajdonosa először is a gyógyító hatósággal elfogadtatja, engedélyezteti azt. (vegyük pl. a most jól ismert Pfizer vakcinát COVID-ra) először az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet) https://ogyei.gov.hu/-engedélyezte, majd a NEAK-nál megpróbálja elérni a gyártó, hogy a forgalombahozatali engedély után minél nagyobb mértékű pénzügyi támogatásban részesítse, hogy ne a betegnek kelljen kifizetni a termék árának teljes összegét (Pfizer vakciánál ez könnyen ment, ingyenes mindenki számára, 100% a támogatás). A gyógyszercégek nagyon profik a minél magasabb arányú NEAK támogatás elérésében, és megfelelő lobbi erővel is rendelkeznek (Nagy gyógyszercégeknél külön osztályok működnek a támogatás elérésére, a pénzügyi és egészségügyi döntéshozókkal való kapcsolattartásra). Jól ismerik a hivatalok útvesztőit, és igen jó kapcsolatuk van a különféle orvosszakmák vezetőivel. A NEAK egy külön bizottsága (korábban kódbizottság)  http://www.neak.gov.hu/felso_menu/rolunk/kozerdeku_adatok/tevekenysegre_mukodesre_vonatkozo_adatok/a_hatosagi_ugyek_intezesenek_rendjevel_kapcsolatos/gyogyszer_tb_tamogatas_befogadas/gyogyszer_tapszer_tb_befogadas.html#Gy%C3%B3gyszerek%20%C3%A9s%20t%C3%A1pszerek%20t%C3%A1rsadalombiztos%C3%ADt%C3%A1si%20t%C3%A1mogat%C3%A1sba%20befogad%C3%A1sa,%20a%20t%C3%A1mogat%C3%A1s%20megv%C3%A1ltoztat%C3%A1sa)  (ez 4-6 fős bizottság, az EMMI berkeiben működik) javaslatára hozza meg a döntéseit a támogatásról. A kódbizottságnak már azután, hogy a gyógyító eljárást a NEAK lajstromozta és engedélyt adott a forgalomba hozatalra egy tanulmány alapján tesz javaslatot, hogy 50-75-80-90, vagy 100%-ban támogasson egy-egy terméket. Ebben a tanulmányban költségelemzésekkel kell igazolni, hogy a termék (gyógyszer, diagnosztikai eljárás) támogatása megéri, azaz bizonyítani kell, hogy hoz annyi gazdasági hasznot, hogy megérje támogatni. A tanulmányban össze is kell hasonlítani a már piacon levő termékek költségeivel, azok hatékonyságával. Ezt a tanulmányt magától értetődően a termék tulajdonosának kell megírnia. Nem egyszerű tanulmány, a nagy gyógyszercégek szerencsések, hogy kb. ugyanazt a tanulmányt adják be minden országban.

A NEAK az egészségügyi törvény alapján 18 féle pszichoterápiás beavatkozást támogat (a legfontosabbak: krízisintervenció, egyéni diagnosztikus pszichoterápiás ülés, különféle hosszúságú pszichoterápiás ülések, csoportpszichoterápia, családterápia). A pszichoterápiáknak nincs lobbi ereje. Sőt. Igazából senki nem gondozza a szolgáltatás piaci jelenlétét, mert akik a pszichoterápiák gazdái, azok nem értenek sem a lobbihoz, sem közgazdasághoz, sem a marketinghez. Ez nem lenne baj, a baj az, hogy azt hiszik, hogy értenek hozzá.

Nézzük meg most az árakat. A csoportterápia piaci ára 4-5000 Ft/alkalom, az egyéni terápia 10.000 Ft-nál kezdődik, a családterápia 20.000 körül van. A piaci árak harmadát sem éri el az az összeg, amennyit a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) egy-egy gondozónak, vagy egészségügyi intézménynek fizet, ha pszichoterápiás szolgáltatást nyújt. A fizetés pontszámok és szorzók alapján történik, úgy nevezett német pontok alapján ambuláns esetben. Az intézményeknek így nem éri meg, hogy ezt az egészségügyi szolgáltatást NEAK keretben elérhetővé tegyék. Hiába mond mást itt a betegjog. A pszichiátriai beteget tájékoztatni kéne az elérhető gyógymódokról, és abban az esetben, ha úgy dönt, elérhetővé is kéne tenni a számára a pszichoterápiát nem csak tájékoztatni róla.

Sokszor leírtam. Magyarországon kb. 750.000 ambulánsan kezelt pszichiátriai beteg van kb. 80 féle pszichiátriai diagnózissal. (az alapítványom fizetett az adatokért – hogy hány beteg van- hányan kapnak pszichoterápiás ellátást NEAK keretben, hogy tudjuk mi a nulla pont. Kaptunk némi anyagi támogatást más egyesületektől, de a kollégiumok és a Pszichoterápiás Tanács tőlünk kapta meg a számokat, hosszú évek alatt állítólag azért nem kérték ki, mert azokat nem tartottak valósnak, de ezek folyosói pletykák. Így volt az, hogy a 280.000 Ft összegnek a felét így is az alapítványunk fizette, természetesen odaadtuk a döntéshozóknak, akik nagy örömmel fogadták és használják azóta is) A 750.000 emberből bármilyen pszichoterápiás kezelésben kb. 80.000 ember részesült ambulánsan NEAK keretben, maximum 3 alkalommal 2018-ban.  Ez a 3 alkalom véleményem szerint nem nevezhető pszichoterápiának.

A szabályozás- mi történt eddig?

A pontokat 1991 körül állapították meg, azóta nem történt felülvizsgálat. Akkoriban még egész jó értékeket jelentettek ezek a pontok. Azóta a pontszámok (1991!) tudomásom szerint nem változtak. A pontszámok elértéktelenedésével párhuzamosan történt meg a pszichoterápia egészségügyi rendszerben (azért nem írok társadalombiztosítást, mert azt a NER megszüntette) történő térvesztése. Intézményeket, osztályokat zártak és zárnak be. Nem csak a pszichoterápia pozíciói gyengültek, hanem a COVID alatt a pszichiátriáé is. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a szakma vezetői nagyon rossz pozíciókkal rendelkeznek. Nem sorolom Szegedtől az Szent Imre kórházig milyen veszteségeket szenvedtünk el az elmúlt időszakban. Minden esetre a pszichoterápia támogatására annak ellenére nem született a kódbizottsághoz beadható kérvény, tanulmány, hogy rengeteg kutatás született a pszichoterápiák hatékonyságáról azóta világszerte és születik meg napjainkban is. A pszichoterápia költséghatékonyan működik, megéri alkalmazni. Ezeket a kutatásokat (study-kat) a kódbizottság felé senki nem kommunikálta, a pontok emelését senki nem kérte. Sem a Pszichoterápiás Tanács Szövetség, sem a szakmai kollégiumok tagozatai, sem az egyesületek. Eszükbe sem jutott, hogy kéne tenni valamit. Azok a személyek és társadalmi csoportok, akikkel a cikket kezdtem pszichoterápiához való juttatása senkinek nem érdeke. A Pszichoterápiás Tanács titkára azt mondja, nincs erre ember.

Volt olyan jelentős (ma már kollégiumi tag) szaktekintély, aki azt mondta, nincs is ilyen study. Azt mondtam neki, látom, hogy nem olvasod az általunk kiadott irodalmat. Gabbard Pszichodinamikus pszichiátria tankönyvében. (Oriold & Társai 2016, 119-121pp) fel vannak sorolva az addigi study-k a szerző azon megjegyzésével, hogy ezeket kell a finanszírozóknak beadni.

Tény, hogy egy ilyen támogatást felülvizsgáló tanulmány elkészítése nagy munka. Megkerestem egy profi céget, az Ideas & Solutions Kft. kiváló céget, akik mivel szívügyüknek tekintették a kérdést, nagyon jelentős kedvezménnyel 1.400.000 Ft-ért megírnák ezt a tanulmányt a szokásos 5.000.000 Ft helyett.

Ajánlatukat elküldtem a Pszichoterápiás Tanács Szövetségnek, akik megértették a dolog menetét, a kérdés fontosságát és Dr. Simon Lajossal együtt elküldtek Dr. Németh Attilához a Pszichiátriai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozatának akkori elnökéhez pénzt szerezni, aki azt mondta, hogy nagyon jó lenne, ha sikerülne a támogatást megemelni, és a tanulmányt beadni, de:

• Nem fognak-e visszaélni a betegek ezzel és túl sok pszichoterápiás ülést igénybe venni? Főként a borderline betegek hajlamosak ilyesmire,
• Jó lenne, ha megemelnék a támogatást, mert így sok kezdő terapeuta egzisztenciálisan könnyebben kezdhetné pályáját, meg le is szerződhetne a NEAK-kal (egyébként a NEAK-kal való szerződés, illetve az, hogy a NEAK támogatást el lehessen számolni a magánrendelésen külön téma- ebben is lehetne előrelépni, de erről itt nem írok,)
• Nem is tudom, legyen talán 15 támogatott ülés mindenkinek, mondta Németh doktor.

NEKI NINCS PÉNZE. Ebben maradtunk és távoztunk. Vajon szakmai érvek vagy a rezignált lemondás mondatta-e ezt Németh doktorral? Hiszen van, akinek 10 ülés is elég míg másoknak, pl. a borderline betegeknek akár évekig is terápiába kell járnia. A leginkább a közöny és nemtörődömség visszatükröződése döbbentett le, amit amúgy is tapasztalok, de azt gondoltam magamban, hogy talán a tájékozatlanság és lustaság, de nem rosszindulat van a háttérben. Még mindig ezt remélem.

Az Ideas& Solution Kft ajánlatát elküldtem pár egyesületnek és a Pszichoterápiás Tanács Szövetségnek, nincs -e kedvük összeadni a pénzt, hogy adjunk be végre egy hivatalos tanulmányt a kódbizottságnak. Ugye nem kell írnom, hogy senki nem méltatott válaszra (semelyik egyesület) . Aztán azt is gondoltam, hogy gyűjtés szervezek. Pár nagyon ismert embert, színészeket, irodalmárokat kerestem meg, ők vállalták is volna, hogy nevüket adják a gyűjtéshez, mert a pszichoterápia életet mentett sokuk esetében személyesen, de hogy csináljuk ezt a folyamatot? Tanácstalanul elakadtam.  Álljunk ki a Nyírő Gyula Kórház elé híres emberekkel és kolduljunk? Szerveztem egy szakemberekből álló csoportot arra, hogy kitaláljuk, hogyan gyűjtsünk pénzt, hogyan kommunikáljunk. Kedves, jóindulatú pszichiáterek és pszichológusok jelentkeztek, de aztán hirtelen váratlan haláleset bénított le engem és leálltam hosszú időre. Magától meg nem halad ez az ügy. Úgy tűnik, hogy ez csak nekem fontos, mintha a környezetem azt üzenné, Károly, hogy képzeled, hogy olyasmit feszegetsz, ami 2x2. Igen, tényleg rengeteg érdek van itt, de főként presztízs érdekek.

Két egyesületnek vagyok tagja. Mindkét egyesület jelentős anyagi megtakarításokkal rendelkezik. Hogyhogy nem kérik számon a pszichoterápiák támogatását saját egyesületükön a tagok? Hogyhogy nem érdekel senkit az, hogy a szakmai kollégiumok, elnézik, hogy a gyógyító módszerük (én elolvastam több egyesület alapszabályát, az alapító okiratban benne van, hogy az egyesület célja a módszer terjesztése) kiszorul a gyógyításból, holott ezzel parányi támogatással még mindig a NEAK a pszichoterápiák legnagyobb vevője? Csak egy szám: pszichoterápiákra a NEAK összesen kb. 600 millió Ft-ot költ évente. Xanaxra és generikumaira több, mint 5 milliárd Ft-ot, Rivotrilra és generikumaira is több, mint 3 milliárd Ft-ot.

A pénz tabu

Körbenéztem. Hogyan állnak anyagilag az egyesületek? Lenne -e pénzük kifizetni a tanulmányt? Lenne. A legtöbb egyesület annak ellenére nem teszi ki pénzügyi beszámolóját a honlapjára, hogy elméletileg illene nyilvánosságra hozni. Pár egyesület kiteszi. A Magyar Családterápiás Egyesületnek beszámolója itt van, https://csaladterapia.hu/doc/kozhasznusagik/KOZ2018PK442.pdf) A Vikote is közli mérlegét.  (http://vikote.hu/wp-content/uploads/2019/08/OBH-besz%C3%A1mol%C3%B3-vikote-m%C3%B3dositott-2018.pdf) és a Jung Egyesület is. (https://cgjung.hu/wp-content/uploads/2020/07/2019-evi-beszamolo-es-kozhasznusagi-melleklet.pdf) és a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület is (https://mozgasterapia.net/wp-content/uploads/2019/06/OBHGEPI_PK_442_MMTE_2018-1.pdf) . Meg lehet nézni forgalmukat, tartalékaikat. Szerintem lenne miből, de nincs szervezet, ember, aki ezt intézze.

A Magyar Pszichoterápiás Tanács Szövetség, a Pszichoanalitikus Egyesület, Magyar Csoportpszichoterápiás Egyesület, a Csoportanalitikus Kiképző Társaság nem teszi közzé, a többiekét is kerestem, nem találtam, lehet, hogy rossz helyen keresek.

Azt, hogy az egyesületek, miért nem foglalkoznak azzal, hogy az általuk képviselt módszerek a gyógyítás elérhető szolgáltatásai legyenek nem csak a pénzes társadalmi rétegek számára elérhetők, nem tudom.

Nekem úgy tűnik, hogy az egyesületek saját működésükkel kapcsolatos reflektálása hiányos. Az egyesületek ugyanúgy szolgáltatnak, mint bármely más szolgáltató, de itt a legfontosabb, amit ők eladnak: az az identitás. Ezért is van, hogy a képzés a leghangsúlyosabb elem az egyesületek működésében és nagyon hierarchizáltak. Ez hozza a legtöbb pénzt az egyesületeknek. A vezetőket a tagság olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amik szerintem nincsenek meg bennük: szolidaritás, figyelem, egyfajta szélesebb értelemben vett felelősségvállalás és társadalmi altruizmus, a közjó képviselete. Pl. volt olyan egyesületi vezető, aki a kérdésemre azt mondta, de hát a Pszichoterápiás Tanács ezt csinálja, intézi a támogatás emelését, a pszichoterápiák elterjesztését. Nem kérdezett vissza, nem gondolkodott el, a kétely legcsekélyebb szikrája sem merült fel benne. Mindent tudott. Ja kérem, a pszichoterápiák világa a fantáziák és projekciók világa. Pedig a pszichoterápiák támogatásának növelésével való elterjesztése nagyon fontos tanulmányi kérdés. Szerintem jó, ha a módszerek elsajátítóinak 40%-a dolgozik az elsajátított módszerrel, mert nincs hol dolgoznia annak, aki elvégez egy módszertani képzést. A frissen végzett tanítványok indulását is megkönnyítené a pszichoterápiás módszerek támogatásával elérhető hatalmas igény.

Az tény, hogy nem történt erőfeszítés arra, hogy a pszichoterápia a jelenlegi alacsony elérhetőségből kitörjön és százezrek számára elérhető legyen. Ilyen szándék nincs. Hozzájárulhat ehhez az, hogy a pszichoterápiák korábban a tűrt, esetleg tiltott kategóriában voltak, és akkori vezetőik értékmérője egyedül a túlélés volt. Ha túlélt a módszer, jól dolgoztak, ha nem, akkor nem. Sajnos ezek a vezetők teljesen alkalmatlanok a mai kihívásoknak való megfelelésre, az új viszonyok átlátására, megértésére. Ülnek a vártán és várják hogy alájuk tegyék a feltételeket. Ez régen működött, ma már ez nem fog menni.

Nem pontosan ismerem a külföldi viszonyokat. A németországi viszonyokat ismerem viszonylag jól, az ottani pszichoterápiás szcéna egyik, a nemrégiben elhunyt fő alakját Horst Kächelét személyesen is ismertem. Évek hosszú folyamán érték azt el, hogy az ottani társadalombiztosító támogassa a pszichoterápiákat. A német lakosságnak több, mint 5% -a jár egy időben pszichoterápiákba jelenleg, több, mint 3 millió ember. Ez a szám nálunk 500.000 fő lenne ilyen arányokkal, szerintem jó, ha most 30.000 fő jár mindenféle pszichoterápiákba magánban összesen, de lehet, hogy tévedek. Amikor Kächele utoljára Magyarországon járt azt üzente a pszichoterápiás szakmának a könyvbemutatónkon: kutassanak, publikáljanak, küzdjenek azért, hogy pácienseik pszichoterápiához jussanak. Senki nem hallgatta meg őt.

Nálunk hasított társadalom működik. A társadalmi bizalom folyamatosan sérül, erodálódik. Jómagam is hajlamos vagyok a "Fogjuk meg és vigyétek" szemléletre, arra, hogy csináljon más már valamit. A függőségnek, a felelősség másra hárításának évszázados tradícióiból nehéz kitörni. Ennek a módnak egy része a folyamatosan megjelenő romantikus hősök felbukkanása. „Tegyünk le valamit az asztatra, mert ez így nem működhet tovább.” Aztán a romantikus hősök egyedül maradnak, kifáradnak, meg el is lehetetlenítik őket. Percek alatt minden romantikus kezdeményezés véget ér. (A kétezres évek óta legalább 5 nekibuzdulást értem meg, egyikből sem lett semmi. Most is küldtek egyet, ami különalkuk mentén tervez valamit, de a kidolgozó az idevonatkozó jogszabályokat még hobbi szinten sem ismeri, nem is konzultál olyannal, aki értene hozzá, - de a demoktarikus működésre vonatkozó tapasztalata, széndéka, óhaja nulla.)  A pszichológus és pszichiáter társadalom pont ugyanolyan, mint a magyar társadalom többi része. Nem jobb, és nem rosszabb. Igy állunk itt a gőgünnkel, közönyünkkel, függőségeinkkel. Várjuk, hogy csináljon valaki valamit, de senki nem fog semmit sem csinálni. Magunkra várunk. Ilyen a rendszerünk.

Természetesen a szükséges intézményeket hivatalosan is megkerestük Itt látható a válaszuk összefoglalva. https://lelekbenotthon.hu/2016/02/ujabb-adalek-a-pszichologia-forro-temaihoz/

 „Az a véleményem, mint hozzátartozó anya, hogy a gyermekem önmagában egyik pszichiátert sem érdekli. Gyógyszert ír fel. Ennyit tesz. Amikor a gyermekem mondja a panaszt, duplájára emeli. Amikor én mondom a panaszt, láthatóan zavarban van. Nekem nem emelhet semmit. Legföljebb a hangját. Legutóbb azt mondta (a pszichiáter), hogy most a lányomnak az előre foglalt ideje van. Akinek vagyok a gondnoka. Nos, kértem új időpontot. Magamnak. Hátha akkor meghallgat, de ez korántsem ringat engem abba a hitbe, hogy érdekelni is fogja a lányom. „

Egy hozzátartozó az egyik facebook csoportból

Irodalom:

IsabellaBerardelliaSalvatoreSarubbibElenaRogantecMariarosariaCifrodellidDeniseErbutoaMarcoInnamoratieDavidLesterfMaurizioPompili: The impact of the COVID-19 pandemic on suicide ideation and suicide attempts in a sample of psychiatric inpatients in Psychiatric resarch, 2021.114072