Szex és politika 2. Mit tehetünk?
Legyen minden magyar állampolgár MVM és/vagy MOL tulajdonos!
„Én pedig honunk minden lakosát, ha nem is gazdagnak,
magas helyen állónak, de legalább szabadnak látni óhajtanám”
Széchenyi István: Garas Sámuelhez
„a három legfőbb igazság: minden ember önmagáért van,
minden egyformán szabad,
és minden ember egyformán gyarló.”
Meszlényi Artúr: Jogpolitika
Előző cikkemben arról beszéltem, hogy a szabadság, a tulajdonosi státusz, a műveltség szexi, a szolgaság és alávetettség magyar változata nem szexi.
A NER félelmen, lemondáson és önkorlátozáson alapszik, aminek részei azok a bűnök (közösségi elleni uszítás, közveszéllyel fenyegetés, befolyással üzekedés és bűnpártolás [Magyar-Madlovics: Törvénytelenségben született kétharmad, Magyar Narancs, 2018, május 3.]), amelyek a rendszer lényeges jellemzői és amik lehetővé tették az újabb kétharmad elérését. Ez a félelem, lemondás és alávetettség vélhetően sok gondot fog még okozni a kormánypárt berkeiben (is), de ezt hagyjuk rájuk.
Arra is gondolok, ahogy a közintézmények hogyan mondtak le fokozatosan a magyar emberek méltóságáról, hogyan szorult ki ez a fogalom a közbeszédből, párhuzamosan azzal, ahogyan a magyar alaptörvényből is kijjebb szorult.
A félelem, a bizonytalanság aláássa az emberi méltóságot. Az emberi méltóság tiszteletén kellene alapulnia korunk társadalmának. (Német alkotmányban ez az alaptörvény 1. cikke https://www.btg-bestellservice.de/pdf/10060000.pdf ) A méltóságnak pedig része az, hogy gyarlók is lehessünk. Az emberi méltóság sárba tiprása teszi lehetővé a félelemkeltést és azt, hogy az alávetettség és a félelem létrejöjjön. Ez a megfélemlítés lesz valószínűleg a következő kormányzati ciklus alapja (Soros törvény, civiltörvény).
Nagy a csalódottság, a bénultság nem csak azokban, akik nem a FIDESZ-re szavaztak, hanem azokban is, akik rájuk tették voksukat.
Az emberek most még tüntetnek, utcára mennek, de célok nincsenek. Megfogalmazható és világos célok nélkül egyre kevesebben fognak tüntetni, aztán kiderül, igaza volt valakinek, aki azt mondta: majd hazamennek „osztjónapot”
Én három dologért küzdenék.
- Az Európai ügyészséghez való csatlakozásért,
- ezzel párhuzamosan azért is küzdenék, hogy lehessen interneten szavazni. (Ha lehetne népszavazás az Európai ügyészségről, fontos lenne, hogy arról interneten lehessen szavazni. Ez hatalmas eredmény lenne, hiszen sokaknak nem kellene utazni a szavazáshoz, s sokkal több kérdést el lehetne népszavazással dönteni a jövőben internetes népszavazással. 2017-ben a magyar lakosság 76%-a volt internet használó!)
Tehát küzdjünk azért, hogy interneten is lehessen szavazni!
- Valós tulajdonhoz juttatni a magyar lakosságot!
Már az első két kérdés elegendő lenne ahhoz, hogy a tüntetések ne fulladjanak ki, de van ez a harmadik is, ami vélhetően egyesítené az ellenzéki erőket és pont azokat a nincsteleneket hozná könnyebb helyzetbe, akik a jelenlegi rezsimre szavaztak érthető módon saját biztonságuk miatt, meg hát azért is, mert a puccos elit nem áll velük szóba, illetve, ha van is valami üzenni való számukra, akkor az egy fensőbb pozícióból történő leszólás.
De nézzük meg hogy is van ez.
Az ellenzéket szerintem is leváltották.
Hogyan hitetheti el bármelyik párt, hogy a saját zsebén kívül érdekli a közjó? Hogyan tudja elhitetni azt, hogy vezetősége nem érzi magát feljogosítva, nem tartja önmagát különbnek, nagyszerűbbnek választónál? Egyáltán ez a feljogosítottság, pökhendiség, hogyan szüntethető meg, ha a teljes magyar politikai életnek ez az alapelve az ellenzéki kerekasztal idejétől napjainkig? (én vagyok a magyar, rám más szabályok vonatkoznak és egyáltalán a szabályokat én hozom) A feljogosítottság elve számtalan szinten lényegi ismérve annak a feudális társadalomnak, amiben élünk.
A feudális intézményrendszer egyik része a félelemkeltés, de a másik része a feljogosítottság. Azt állítom, hogy ez az alapelv már a rendszerváltás óta ott van a közéletben búvópatakként.
De lássunk egy lehetséges megoldást!
Az állami tulajdonban levő cégeket, mint például az MVM és a MOL, a mindenkori politikai elit nem közvagyonnak tekinti, hanem a saját személyes tulajdonának, egy lehetőségnek, hogy saját talpnyalóit a vezetőségbe és a felügyelőbizottságba delegálja és vegyen ki milliárdokat saját célokra. Mind az MVM, mind a MOL a teljes politikai palettát anyagilag támogatja. Az olimpiát szervező kormánypárti cég akkor kapott az MVM-től több mint 3 milliárd forintot, amikor már eldöntött tény volt az, hogy lemondunk az olimpia megrendezéséről. Úgy loptak el több mint hárommilliárdot, hogy igazából semelyik párt nem tiltakozott. Hozzászoktunk, ez van, ez volt, ez lesz. Ha a mieink kerülnek oda, mi is ezt fogjuk csinálni – ezt jelenti a passzivitás!
Márpedig ez egy bűncselekmény.
Ez a bűncselekmény rendkívüli állapotot jelent, ami azt jelenti, hogy az MVM tulajdonosa – a magyar állam – nem tulajdonoshoz méltó módon működik, megkárosítja a tulajdonost, nem a közjót szolgálja.
Mit lehet tenni? Ebben a helyzetben az MVM, ami egy részvénytársaság, fokozott kontroll alá vonandó. A fokozott kontroll lehetne, ha a magyar állam nem áttételes, metaforikus módon jelenne meg, hanem konkrétan. A részvénytársaság kisebbségi tulajdonát (kb. 40%-ot) 1000 Ft névértékű részvényre osztanám és névre szólóan minden magyar állampolgár számára kiosztanám. Ugyanezt tenném a MOL azon tulajdonrészével (21,2% tulajdonrész), amit Orbán hatalmas összegért a Surgutneftegastól vásárolt vissza. Egyfajta „új földosztás” történne. Ez fejenként több 100.000 Ft tulajdont jelentene, a széchenyi értelemben vett hitel magját.
Milyen előnyökkel járna ez?
- enyhítené a privatizációs bűnöket, amiket a rendszerváltás után az elit a magyar nép ellen elkövetett,
- minden magyar megtapasztalhatná a tulajdonosi lét előnyeit,
- tőkéhez juttatná a magyar állampolgárokat, végre nem csak lenéznék a vállalkozókat, szemléletet formálna,
- csökkentené a lopás lehetőségeit,
- erősítené a demokráciát, az egyenlőség érzését,
- és ami a fő, Paks II-höz részvényesi közgyűlés kellene, ami így előszobája lehetne egy népszavazásnak. Meg lehetne vele akadályozni Paks II-t.
- visszahozná ’56 örökségét.
Mik a hátrányai?
- sokan azt mondhatják, a magyar lakosság erre nincs felkészülve, elherdálná, a mészároslőrincek, schmittmáriák járnának ismét jól, mert a nincstelenek azonnal eladnák. – Igen ez lehetséges, de a tulajdonhoz való juttatás más dolog, mint az, hogy a tulajdonával mit kezd a jogosult (mellesleg az eladás korlátozható is). A privatizációs igazságtalanságot ez a lehetőség enyhítené.
További előnyök:
- csökkentené a korrupciót,
- végre azok is elkezdenének tanulni, akik ezt ma nem teszik meg. El kell kezdeni megismerni, utána járni a tulajdonnak, a jognak, a vállalkozások működésének, hogy mit jelent a részvény, a tőzsde stb.
- sokan nem adnák el a részvényt, bízva abban, hogy jó lesz az unokáknak, jó lesz rosszabb időkre stb.
Hatalmas adósságot, bűnt enyhíthetne az, aki ezt elkezdi és végig viszi.
Persze sokan mondják, hogy ez technikailag kivitelezhetetlen. Óriási tévedés! Íme a példa és módszer arra, hogy a leggazdagabbak (akik csak a markukat tartják, mint Parragh László) magukért megteszik azt, amit a magyar lakosságért nem tesznek meg.
„A 10 fős igazgatóságból Csányi Sándor, az igazgatóság alelnöke 19 200, a többi tag (Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Molnár József vezérigazgató, Járai Zsigmond, Anwar al-Kharusi, Martonyi János, Parragh László, Anthony Radev, Martin Roman és Világi Oszkár igazgatósági tagok) egységesen 14 400 részvényt kaptak. Így összesen 148 800 darab részvényt juttatott a cég az igazgatóságnak.„
